Időtartam: 1 h 40 min
Korhatár: 16+
Fordította: SOMLYÓ
GYÖRGY
Szereposztás:
Theseus: MOȘU NORBERT-LÁSZLÓ
Phaedra: VAJDA GYÖNGYVÉR
Hippolytos: FARAGÓ ZÉNÓ
Aricia: BARTHA BORÓKA
Oinone: MÁTHÉ ANNAMÁRIA
Theraménes: KOLOZSI
BORSOS GÁBOR
Ismené – Panopé: BOROS MÁRIA / TAMÁS BOGLÁR
Küprisz: SZILÁGYI MÍRA
Dramaturg: CZEGŐ
CSONGOR
Jelmeztervező: MÁRTON
ERIKA
Díszlettervező: TENKEI
TIBOR
Zeneszerző: BOCSÁRDI MAGOR
Rendező: ALBU ISTVÁN
Mi történik
velünk, ha napfényre kerülnek érzéseink? Ha be kell vallani, el kell ismerni,
ami ott dobog a torkunkban? Leginkább talán ettől félünk. Félni szoktunk.
Félünk törékenynek lenni, félünk felvállalni azt, ami ugyan tiltott, de ennek
ellenére emberi.
Phaedra az egyik legnagyobb görög hérosz, Thészeusz asszonya. Nő. Azaz
feleség, ember, érző lény egy olyan világban, ahol a lányokat rabolni szokták,
hajóval szöktetni őket a szigetvilágon át, s ha a szerelem lángja alábbhagy,
hát csendben magukra hagyni egy palota hideg falai között. A régi szerelem
emlékét ilyenkor leginkább csak apró hőspalánták őrzik: egy fiú, akinek nevétől
még nem visszhangzik a föld, de akinek szívébe oltva ott él a példakép: a hős
apa sorsa, kalandos élete, magasztos cselekedetei.
Látszólag nyugodt világ ez: minden egyensúlyban. A vad, sziklás tájakat
rettenthetetlen hősök tisztítják meg a veszélyektől, a kikötőkben pedig hűséges
asszonyok várják férjeiket. Phaedra azonban szeret. És már nem Thészeuszt, aki
hét tengeren át szöktette őt egykor: szívébe más férfi arcát csempészte a
szerelem kíméletlen istene.
Bűn-e szeretni azt, akit nem szabad? Ezt kérdezi az ógörög mítosszal, az
abból ihletődött francia klasszikus tragédia szövegével a Figura előadása.
